Járat törölve- harmadik rész

Avagy  mit tehetsz, ha a járatodat átirányították/  törölték

Ha a járatodat  átirányítják,

akkor szinte semmit. Valószínűleg azért irányítják át, mert a fogadó repülőtéren nem lehet leszállni. Ilyenkor a lehető legközelebbi repülőtéren szállsz majd le,  például Kolozsvár  helyett Marosvásárhelyen, Budapest helyett Bécsben, Pozsonyban, vagy pedig Debrecenben. Innen ingyen busszal fognak szállítani az eredeti célpontig. Késni fogsz persze, de valószínűleg ez a leggyorsabb, legolcsóbb és legyegyszerűbb verzió.  Akkor van baj, ha tovább repültél volna, mert a csatlakozást elérni ilyenkor szinte lehetetlen. Erről már írtam

Mikor ne foglaljunk fapadost  bejegyzésemben.

Ha a járatod késik, 

első fázisban nem tehetsz mást, mint hogy vársz, és figyeled a kijelzőket.  Ha mindenképpen tenni akarsz valamit, akkor értesítsd azokat, akik rád várnak, hogy késni fogsz. Ha van netes hozzáférésed, figyeld a repülőtér, illetve a repülőtársaság honlapját és a meteós előrejelzéseket. Pesszimisták (vagy nagyon előrelátók) ilyenkor elkezdhetnek filozofálni azon, hogy mivel jutnak majd tovább, ha a járatot törlik.

Az Európai Parlament és a Tanács 261/2004/EK rendelete  szerint  (6. cikk) legalább két órás késés esetén

-az utasoknak díjmentesen két telefonhívást, telex vagy faxüzenet, vagy e-mail küldését kell felajánlani

-a várakozási idővel ésszerű arányban étkezést és frissítőket kell felajánlani

A gyakorlatban az étkezés és frissítő általában a repülőtéri büfében beváltható utalványt jelent. Az összeg pedig szerintem a  sarki ABC  áraival, nem pedig a repülőtéri étterem/ kávézó  áraival arányos. A kapott összegből maximum egy szendvicset és egy kis üveg vizet vehetsz.

A fenti rendelet szerint,  „amennyiben az indulás időpontja ésszerű számítás szerint a korábbi bejelentett indulását követő nap”,   szállodai elhelyezést, illetve  szállítást a repülőtér és a szálláshely (hotel vagy egyéb) között kell kapnod (6 ii., 9. cikk). Hahhhhh.

Legalább ötórás késés esetén (6.  iii cikk),  jogod van visszatérítéshez vagy átfoglaláshoz:

“8. cikk

Visszatérítéshez vagy átfoglaláshoz való jog

(1) E cikkre való hivatkozáskor az utasoknak az alábbiak közötti választást ajánlják fel:

a) - a jegy árának a vételi ár szerinti visszatérítése hét napon belül, a 7. cikk (3) bekezdésében meghatározott módon az utazás meg nem tett szakaszára vagy szakaszaira, továbbá a már megtett szakaszra vagy szakaszokra, amennyiben a repülőút az utas eredeti utazási tervével kapcsolatban már nem szolgál semmilyen célt, vagy adott esettben a következővel együtt

- a legkorábbi légijárat vissza az első indulási pontra;

b) átfoglalás, összehasonlítható szállítási feltételek mellett, a végső célállomásukhoz a legkorábbi alkalommal; vagy

c) átfoglalás, összehasonlítható szállítási feltételek mellett, a végső célállomásukhoz egy későbbi időpontban, amikor az utasnak megfelel, az ülőhelyek rendelkezésre állásától függően.

(2) Az (1) bekezdés a) pontját azokra az utasokra is alkalmazni kell, akiknek légijárata egy szervezett utazás részét képezi, kivéve a visszatérítés jogát, amennyiben a 90/314/EGK irányelv szerint ilyen jog keletkezik.

(3) Amennyiben egy várost vagy régiót több repülőtér szolgál ki, és az üzemeltető légifuvarozó az utasnak a helyfoglaláshoz képest egy alternatív repülőtérre induló légijáratot ajánl, akkor az üzemeltető légifuvarozót terheli az utas átszállításának a költsége az alternatív repülőtérről arra a repülőtérre, amelyre a jegyet váltották, vagy az utassal történt megállapodás alapján egy másik közeli célállomásra”

Arról, hogy a mindez a gyakorlatban hogy zajlik le,  Járat törölve-első rész bejegyézésemben írtam.

Ha a járatodat törölték,    

jogod van a visszatérítéshez vagy átfoglaláshoz (ld fent), illetve kártalanításhoz .

Az, hogy  visszatérítést, illetve átfoglalást  választod, nagyon sok tényezőtől függ.  Ha átfoglalást választhatsz, szerencsés vagy- azt jelenti, hogy van esélyed arra, hogy előrelátható időben és repülővel utazhatsz.  Ne felejtsd el, hogy (ha a repülőtér egyáltalán működik) átfoglalást csak addig ajánlanak fel, amíg van szabad hely az induló gép(ek)en. Érdemes tehát jól helyezkedni a repülőtársaságod pultjánál.

Ha már nagyon nagy a baj, ne spórolj és ne filozofálj. Gondolj például arra, hogy mennyi időbe- pénzedbe kerül vonattal/ busszal eljutni a célállomásodra.  Nézz körül, hogy rajtad kívül éppen hányan próbálnak  utazni. Foglald le – akármilyen drága is legyen- azt a repülő-, vonat- vagy buszjegyet, amivel  el tudsz jutni a célállomásodra. Ez történt például a múlt héten a budapesti repülőtér bezárásakor :

Iho.hu

„Több százan megpróbáltak Bécsbe utazni vonattal, de a vasúttársaság sem pénztárossal, sem pedig kocsival nem volt felkészülve a váratlan eseményre, ezért a fővárosi pályaudvarokon is tumultusok alakultak ki. Sokan taxival utaztak Bécsbe, de – mint arról néhány olvasónk beszámolt – ott azzal szembesültek, hogy a Bécsből induló járatok addigra dugig teltek.”

Ilyenkor aranyat ér egy internetkapcsolat,  ha csak tudod, foglalj/ fizess  online jegyet. Ha nincs, ne sajnáld a pénzt telefonhívásokra.

Minden szolgáltatásról kérj számlát. Ha majd a helyzet normalizálódik, gondolkozhatsz visszatérítésen, illetve, a már sokat idézett  rendelet  7. cikkje alapján  - kártérítésen.

“7. cikk

Kártalanításhoz való jog

(1) E cikkre való hivatkozáskor az utasok az alábbi összegű kártérítést kapják:

a) 250 EUR-t minden 1500 kilométeres vagy rövidebb repülőútra;

b) 400 EUR-t minden 1500 kilométernél hosszabb Közösségen belüli repülőútra és minden egyéb, 1500 és 3500 kilométer közötti repülőútra;

c) 600 EUR-t minden, az a) és b) pontba nem sorolható repülőútra.

A távolság meghatározásánál azt az utolsó célállomást kell alapul venni, amelynél a beszállás visszautasítása vagy a járat törlése miatt az utas érkezése késik a menetrend szerinti időponthoz képest.

(2) Amennyiben az utasoknak a 8. cikk szerint átfoglalást ajánlanak végső célállomásukhoz egy olyan alternatív légijáraton, amelynek érkezési időpontja annak a járatnak a menetrend szerinti érkezési időpontjánál, amelyre eredetileg jegyet váltottak legfeljebb

a) két órával későbbi, az összes 1500 kilométeres vagy annál rövidebb repülőút esetében; vagy

b) három órával későbbi, az összes 1500 kilométernél hosszabb Közösségen belüli repülőút tekintetében és minden egyéb, 1500 és 3500 kilométer közötti repülőút esetében, vagy

c) négy órával későbbi, az a) és b) pontba nem sorolható összes egyéb repülőút esetében,

akkor az üzemeltető légifuvarozó az (1) bekezdésben előírt kártalanítást 50 %-kal csökkentheti.”

Előző bejegyzésemben írtam arról, hogy  budapesti Liszt Ferenc repülőtér múlt heti  bezárása vis maiornak számít, és így valószínűleg kártérítés sem kérhető.